Hétfőn délelőtt a magyar kormányfő megtartotta a soros elnökséget lezáró beszédét, amelyben felvázolta azt is, milyen új állomások várnak még megoldásra az európai és globális politikai színtéren. Eközben Magyar Péter olyan posztot tett közzé Facebook-oldalán, amelyben megismételte az ellenzéki médiában újra és újra elhangzó kormánykritikus állításokat. Természetesen a huszonkét elemből álló lista számos tényleges problémára rávilágít, illetve megmutat olyan jelenségeket, amelyek – bár nem Magyarország kormányán múlnak – bosszantónak minősülhetnek az állampolgárok számára. Ugyanakkor számos olyan kijelentést is olvashatunk a Tisza Párt elnökének posztjában, amelyeknek valóságtartalma erősen kétséges. Ezeket mutatjuk most be.
1 Kevés gyermek születik
Az ellenzék újabban felkapott állítását megismételve Magyar Péter megállapítja: “Soha ilyen kevés gyermek nem született Magyarországon és zuhan a házasságkötések száma”.
Az állítás sajnos igaz, de hozzá kell tenni: soha nem volt ilyen kevés a szülőképes nők száma. Magyarországon 2010 és 2023 között a szülőképes korú nők (15–49 évesek) számának csökkenése mellett természetesen csökkent a születésszám is. A szülőképes korú nők száma az elmúlt évtizedekben megfeleződött. A szülőképes korú nők számának csökkenése miatt a termékenységi arányszám növekedése ellenére is csökken a születésszám. A KSH így ír erről: „A születésszám hosszan tartó csökkenő irányzata miatt egyre kisebb létszámú nemzedékek lépnek szülőképes korba, illetve haladnak át a reproduktív életkor egyes szakaszain. Az 1970-es években született nagy létszámú női generációk jelenleg a 40-es éveikben járnak, lassan elhagyják szülőképes korukat. Bár termékenységük csaknem kétszeresére emelkedett az elmúlt tíz évben, a születésszám alakulása szempontjából nem játszanak számottevő szerepet. Az 1980-as években született és jelenleg 30-as éveikben járó nők termékenysége meghatározó jelentőségű a születésszám alakulásában, jelenleg az összes születés csaknem fele tőlük származik, létszámuk viszont 19%-kal kevesebb, mint az előző nemzedéké. Az 1990-es években született, jelenleg a 20-as éveikben járó nők termékenysége a 2011. évi mélypontot követően emelkedő irányzatú, és az összes születésszámban is fontos a szerepük, mintegy 40%-os aránnyal. Létszámuk viszont 9%-kal elmarad a náluk tíz évvel idősebb generációétól.”
2 Duplájára nőtt a magyar államadósság
Az állítást azért nehéz ellenőrizni, mert nincsen referenciapontja, nem tudjuk, hogy időben mettől meddig vonatkozik a kijelentés. A KSH adatai alapján az 1997-2025 közötti 28 évben nincsen olyan összevetés, mely szerint a bruttó államadósság GDP-arányosan egy korábbi magyarországi számadat duplájára nőtt volna.
3 Az európai átlag két és félszeresével nőttek az élelmiszer árak. Majd 100 ezer forinttal többet kell költenie élelmiszerre egy négy fős magyar családnak, mint 4 éve.
A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint 2022 közepétől a hazai élelmiszerinfláció jelentősen elszakadt a régiós országokétól, amit több tényező, például az energiaárak emelkedése és a hazai gazdaság strukturális gyengeségei okoztak. 2024 végére az Eurostat adatai alapján az uniós élelmiszerárak szinte stagnáltak, míg Magyarországon újabb drágulási hullám indult el, és a hazai élelmiszerárak növekedése az európai átlag több mint kétszeresét érte el.
Ugyanakkor Magyarországon 2022 óta a nominális bérek növekedése meghaladta az európai uniós átlagot, azonban a magas infláció miatt a reálbérek csökkentek. 2023 második negyedévében például Magyarországon a nominális bérek 17,2%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, ami az egyik legmagasabb növekedési ütem volt az EU-ban. Sajnos ezzel szemben tény, hogy a magas infláció miatt a reálbérek csökkentek. 2023 második negyedévében a reálbérek éves szintre vetítve 3,7%-kal estek vissza. Nagyjából ez az az arány, ami a tényleges jövedelem-kiesést kifejezi.
4 Az ön családtagjai és haverjai kivétel nélkül milliárdosok vagy százmilliárdosok lettek.
Magyar nem konkretizálja azoknak az embereknek a körét, akikre a kijelentés vonatkozik, ráadásul a mondat magában hordozza a rosszhiszemű feltételezést is, hogy a miniszterelnök barátai érdemtelenül lettek milliárdosok. Konkrét emberekre vonatkozó konkrét bizonyítékok nélkül az ilyen megjegyzések pusztán pártpolitikai indulatkeltésre alkalmasak.
5 Ön lemondott 1 milliárd euró ( 415 milliárd forint) uniós forrásról és közben ismeretlen feltételekkel vesz fel kínai hiteleket.
Kétségtelen, hogy Magyarország és az Európai Unió vezetői között sok kérdésben komoly vita áll fenn, aminek következtében az Unió befagyasztotta a nekünk járó pénzek egy részét. A “lemondott” megfogalmazás azonban tényszerűen nem igaz. A magyar kormány képviselői, Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, illetve Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter folyamatosan tárgyal a pénzeszközök hazahozatalának lehetőségeiről.
6 Soha ennyi honfitársunk nem kényszerült külföldön munkát keresni.
A külföldi munkavállalás lehetősége az Európai Unión belüli együttműködés egyik legfontosabb eleme. A külföldi munkavállalás lehetőségével minden EU-tagország polgárai élnek, olykor milliós nagyságrendben is.
A legfrissebb adatok szerint 2022-ben körülbelül 376 ezer magyar állampolgár élt más uniós országban, miközben térsünk egyes országai milliós nagyságrendben küldenek munkavállalókat az EU országaiba.
Erős hamisítás külföldi munkavállalás “kényszeréről” beszélni akkor, amikor a rendkívül feszes magyar munkaerőpiac kénytelen vendégmunkásokat foglalkoztatni, mert polgártársainknak lehetősége van kihasználni az európai munkaerőpiac nyitottságából adódó előnyöket.
7 Hazánk hivatalosan a legszegényebb és legkorruptabb uniós tagállam lett.
Propagandisztikus, bár a közelmúltban többször megismételt kormánykritikus állítás. Mindkét kijelentés mögött kétes módszertan rejtőzik és mindkettő nyilvánvaló tényekkel cáfolható. Az egy főre jutó GDP alapján Magyarország az EU tagállamok középmezőnyében helyezkedik el. A vásárlóerő-paritáson (PPP) számított egy főre jutó GDP alapján Magyarország az EU átlagának körülbelül 75%-án állt 2023-ban. Magyarország “legkorruptabb” voltát pedig a Transparency International korrupcióérzékelési indexe “igazolta” eddig, azonban releváns szakértők (köztük maga az index megalkotója, aki később befejezte ebbéli munkáját) állítják, a rangsor torzít, és nem a valódi korrupciós szintet méri egy adott országban.
8 Ön a saját legális jövedelmét havi 7 millió forintra emelte, miközben a nyugdíjakat 3,2 százalékkal növelte.
Kétségtelenül igaz számot közöl Magyar Péter a nyugdíjak emelésével kapcsolatban. Csakhogy elhallgatja azt a tényt, hogy Magyarországon a nyugdíjak
2022 januárjában 18,5%-kal emelkedtek,
2023 januárjában 6%-kal emelkedtek,
2024 januárjában újabb 6%-kal emelkedtek,
2025 januárjában pedig (itt van az ominózus szám) 3,2%-kal emelkednek.
Ezen kívül 2024 februárjában a nyugdíjasok ismét megkapták a 13. havi nyugdíjat.
9 Több százezer termelő hagyta ott a mezőgazdaságot 2010 óta.
Problémaként merül fel Magyarországon, ahogy valamennyi fejlett európai országban, hogy folyamatosan csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és aránya. A gazdasági szerkezet jelentős átalakulásának köszönhetően emberek az agráriumból más, jövedelmezőbb lehetőségek felé orientálódnak.
Magyarországon 2010-ben még körülbelül 241 ezer gazdaság működött, míg 2020-ra ez a szám 31%-kal, 166 ezerre csökkent, ezt követően valamelyest ismét növekedett. Ez a tendencia az európai mezőgazdaságban is megfigyelhető, ahol a gazdaságok száma folyamatosan csökken, illetve a nemzetgazdaságon belül az agrárium jelentősége ugyancsak egyre kisebb. A mezőgazdasági termelők elvándorlása a szektorból mindent egybevetve inkább fejlődésnek értelmezhető, így ez a pont inkább arról szól, mennyire nincsenek tisztában a Tisza vezetői a gazdasági folyamatokkal.
10 Rengeteg ágazatban éhbérért dolgoznak a honfitársaink. Elmaradnak a beígért bérfejlesztések és jutalmak, nem fizetik ki a fegyverpénzt és a túlórapénzt.
Kétségtelenül tény, hogy számos olyan terület van, ahol alulfizetett vagy nem eléggé megfizetett dolgozók látnak el fontos közfeladatokat. Ugyanakkor az is tény, hogy az utóbbi években rendkívüli előrelépés történt a pedagógusbérek és az egészségügyi dolgozók bérezésének javítása terén., ezért ez a sommás megállapítás rendkívüli mértékben torzít a valós állapotokat figyelembevéve.
Az egészségügyi dolgozók bérei 2015 óta jelentős mértékben emelkedtek. Míg 2015-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók átlagos havi keresete 170 900 forint volt, mára, többszöri emelés után (A szakdolgozók bére 2019-ben 8%-kal nőtt, majd 2020 januárjában további 14%-os emelés következett. 2020 novemberétől 20%-os alapbéremelés történt.b2022 januárjában további 30%-os emelés következett, így a 2019 és 2022 közötti összes emelés 72%-ot tett ki. 2023 március 1-jétől átlagosan 20%-os alapbéremelés folytatódott.) az egészségügyi dolgozók átlagos havi keresete meghaladja a 800 000 forintot.
Sajnos ettől elmaradt a padagógus-bérek emelkedése, de a tanárok és tanítók jövedelme azért nem nevezhető éhbérnek. A pedagógusok átlagos bruttó havi keresete 2010-ben 245 949 forint volt. A pedagógusbérek 2024-ben folytatódó emelkedésével az oktatásban dolgozók jövedelme javult az utóbbi évek stagnálással felérő állapotához képest, az idei, 2025-ös évben pedig a pedagógus-átlagbér eléri a 820 ezer forintot.
Látható tehát, hogy Magyar Péter tendenciózusan félinformációkat, féligazságokat közölve igyekszik politikai tőkét kovácsolni egyes társadalmi kérdések alakulásából, olyan narratívát kreálva, amely tényszerűen nem fedi le a valóság minden szegmensét. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy az ellenzéki pártvezér állításai között fellelhető olyan, amely tényszerűen helytálló és sok magyar ember számára okoz kellemetlenséget. Példának okáért igaz, hogy bezártak postahivatalok, leállt a vasútfejlesztések egy része, és folytatódott a Gyurcsányék alatt megkezdett szárnyvonal-bezárás. Tény az is, hogy a magyar Áfa-kulcs Európa-rekorder, bár más adónemekkel is összevetve azért már más lenne az összkép.
Az elemzésből azonban világosan kitűnik, hogy miközben az amerikai és európai patrióták az átalakuló világrendben keresik országaik legelőnyösebb pozícióját, a Tisza Párt vezetője téves és rosszindulatú, ám erős propagandaértékkel bíró állításokkal próbálja személyes imázsát építeni.
