A soros magyar EU-elnökség nagy sikerének nevezte Bóka János, a magyar európai uniós ügyekért felelős miniszter azt, hogy 2025. január 1-jétől Románia és Bulgária a schengeni térség teljes jogú tagja lesz. A magyar fél régóta szívén viselte az ügyet, így egyfajta szimbolikus győzelem lehet, hogy a bukkanókkal teli csatlakozási folyamat épp Magyarország soros elnöksége idején ért célba. Megnéztük, milyen tényezők hátráltatták a csatlakozási folyamatot és milyen előnyökkel jár, hogy ezeket leküzdve január elejétől kibővült az övezet.
A schengeni övezet az Európai Unió egyik legfontosabb és legismertebb vívmánya, amely az 1985-ben aláírt schengeni megállapodás nyomán jött létre. A rendszer alapelve a határok nélküli szabad mozgás biztosítása a tagországok között, ami nemcsak az emberek szabad utazását, hanem az áruk és szolgáltatások szabad áramlását is elősegíti. Az évtizedek során a schengeni térség jelentősen bővült, így mára 27 tagországot foglal magába. A legújabb bővítés a közelmúltban, 2025. január 1. napján lépett életbe, amikor Románia és Bulgária is csatlakozott a schengeni övezethez. Ez a lépés számottevő kereskedelmi és gazdasági előnyöket kínál Románia, Bulgária, Magyarország, valamint az egész közösség számára. A határellenőrzések megszűnésével az országok közötti személy- és áruforgalom gyorsabbá és költséghatékonyabbá válik, amely komoly gazdasági növekedéssel kecsegtet az Övezet számára.
E fejlemény a szállítási idő csökkenése miatt különösen előnyös az olyan iparágak számára, amelyek gyors transzportot igényelnek, mint például az élelmiszeripar. Ez a vállalkozások versenyképességére is jótékonyan hat, ami serkenti a magyar exporttevékenységet, továbbá még tovább fokozhatja a Románia és Magyarország közötti jelenleg is erős gazdasági kapcsolatokat és kétoldalú kereskedelmet. Kiemelendő továbbá, hogy Románia és Bulgária lokációja kulcsszerepet biztosít számukra az EU kereskedelmi folyosóiban. A Balkán és Közép-Európa közötti összeköttetést jelentő infrastruktúrák – autópályák, vasútvonalak és kikötők – révén a schengeni tagság hozzájárul ezen országok nemzetközi gazdasági integrációjához. E logisztikai fejlődésből Magyarország is profitálhat, hiszen a földrajzi elhelyezkedéséből adódóan logisztikai központként szolgálhat a román és bolgár áruk számára, így hazánk hosszútávon még inkább stratégiai szerepet tölthet be a régió logisztikai hálózatában.
Míg az újonnan csatlakozott két ország közül kereskedelmi szempontból inkább Románia a bővítés nyertese, addig a turizmus oldaláról elsősorban Bulgária gazdasága profitálhat: előrejelzések szerint Bulgária teljes schengeni csatlakozása évente mintegy 833 millió euróval növelheti az ország bevételeit, amelynek jelentős része a turizmusból származik. Ennek oka, hogy a schengeni tagság az idegenforgalom esetében is garantálja az egyszerű, biztonságos és gyorsutazást, valamint a csatlakozás pozitív imázs-építő hatással lehet Romániára és Bulgáriára, vonzóbbá téve az országokat a nemzetközi turisták számára.
A másik oldalról ugyanakkor a román és bolgár turisták is lendületet adhatnak a többi tagország turizmusának, hosszú távon hozzájárulva egy egységesebb európai turisztikai piac kialakulásához. Magyarország esetében ez különösen a határ menti régiókat, valamint Budapestet és a Balaton környékét érintené. Ezek a területek egyre népszerűbbé válhatnak a román és bolgár turisták körében, akik immáron könnyebben látogathatnak hazánkba, amely később további infrastrukturális fejlesztéseket hozhat magával, így például új határ menti turisztikai központok építését eredményezheti. A schengeni övezet bővítése meghatározó befolyást gyakorol a munkaerőpiacra is, új lehetőségeket és egyben kockázatokat is teremtve mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára. Románia és Bulgária már a schengeni csatlakozás előtt is jelentős számú munkavállalót exportált Nyugat-Európába, különösen az építőipar, a mezőgazdaság és az egészségügy területén, amelyet a schengeni csatlakozás tovább növelhet. E jelenség egyértelműen a nyugat-európai gazdaságok előnyére válik, mivel a román és bolgár munkavállalók arányának növekedése enyhíti a munkaerőhiányt számos szektorban. További előnyt jelent, hogy az EU-tagállamokból érkező munkavállalók esetében kevesebb kulturális és nyelvi akadály merül fel, ami megkönnyíti az integrációjukat a helyi közösségekbe és munkahelyekre.
A két ország csatlakozásának kockázatai
Lényeges kockázat azonban a célországokban az importált munkaerő kiszorító hatása, valamint Románia és Bulgária esetében pedig a fokozódó munkaerő-elvándorlás. Hasonlóan, Magyarország szempontjából is kettős hatással bírhat a schengeni bővítés. Egyrészt csökkentheti a munkaerőhiányt bizonyos szektorokban, mivel több román és bolgár munkavállaló érkezhet az országba, különösen az alacsony képzettséget igénylő munkák esetében. Másrészt a bővítés veszélye lehet, hogy a két, alapvetően szegényebb országból érkező munkavállalók leszoríthatják a hazai béreket. Románia és Bulgária csatlakozása tehát az előnyök mellett számos veszélyt és hátrányt is hordoz magában, amelynek kapcsán több tagállam – például Svédország és Dánia – kritikát fogalmazott meg, míg két tagállam, Hollandia és Ausztria pedig egyenesen vétózta a bővítést.
Hollandia elsősorban Bulgária schengeni csatlakozását kifogásolta, a jogállamisággal és a korrupcióval kapcsolatos aggályokra hivatkozva. A holland kormány úgy vélte, hogy Bulgária nem teljesítette maradéktalanul a szükséges feltételeket, különösen az igazságügyi reformok és a korrupcióellenes intézkedések terén. A holland vezetés számára a schengeni tagság nemcsak technikai, hanem politikai és morális kérdés is volt. Végül 2023 decemberében azonban Hollandia enyhítette álláspontját és támogatását adta a bővítéshez, miután Bulgária – megítélésük szerint – érdemi előrelépést tett a reformok végrehajtásában. A másik vétójoggal élő tagállam, Ausztria, amely Bulgária mellett Románia schengeni csatlakozását is hosszú ideig ellenezte főként a migrációval kapcsolatos problémákra hivatkozva. Ausztria legfőbb aggodalmának oka a két ország határvédelmi kapacitásainak állapota volt. Az osztrák kormány attól tartott, hogy Románia és Bulgária csatlakozása újabb migrációs hullámot indíthat el, különösen a Nyugat-Balkánon keresztül.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter 2022 decemberében kijelentette, hogy a schengeni rendszer bővítését csak akkor lehet támogatni, ha előbb a határok védelmének erősítésére irányuló intézkedések hatékonynak bizonyulnak. Románia és Bulgária csatlakozását hosszasan késleltette az osztrák ellenállás, mígnem 2024 novemberében Ausztria végül feloldotta vétóját, lehetővé téve a két ország számára, hogy 2025 januárjában teljes jogú schengeni tagokká váljanak.
A bővítés, mint mérföldkő az európai integrációs folyamatban
Románia és Bulgária schengeni csatlakozása mérföldkőnek számít az Európai Unió integrációs folyamatában. A bővítés az érintett országok mellett az egész EU számára új lehetőségeket teremt, hosszú távon hozzájárulva a közép-kelet-európai régió gazdasági stabilitásához és fejlődéséhez, a határok nélküli együttműködés pedig erősíti a régió belső piacának összekapcsoltságát, miközben javítja az európai gazdasági ökoszisztéma globális versenyképességét.
A bővítés folyamata ugyanakkor rávilágított az EU belső feszültségeire, különösen a keleti és nyugati tagállamok közötti érdekellentétekre, így a schengeni bővítés szimbolikus jelentőséggel bír: A folyamat sikeressége megerősíti az EU elkötelezettségét a személyek és áruk szabad mozgásának, valamint a belső piac és a tagállamok közötti egység elvei mellett, miközben új alapot teremt a jövőbeli bővítésekhez és az európai együttműködés elmélyítéséhez.
