A politikus annak ellenére pozitív példaként emlegeti a szlovák adóreformot, hogy a szlovák kormány 20%-ról 23%-ra emelte az általános forgalmi adót. Pozitív példaként említi, hogy egyes szlovák élelmiszerek ÁFA-ja 5%-ra csökken, miközben azt állítja, Magyarországon egyik napról a másikra 30%-kal nőttek az élelmiszerárak. A Tisza párt elnöke megfeledkezik arról, hogy egyes alapvető élelmiszerek ÁFA-ja Magyarországon már évek óta 5%-osak. Az általa említett radikális árnövekedést pedig semmilyen adattal nem tudja alátámasztani, ahogy azt sem, hogy Szlovákiában egyetlen pillanat alatt csökkentek volna az élelmiszerárak.
„Abban a pillanatban, amikor éjfélt ütött az óra és mi elénekeltük itt onnan a Himnuszt, akkor nálunk az élelmiszerek ára, sok élelmiszer ára 30%-kal, de valamelyiknek 10%-kal emelkedett az ára. Eközben az északi szomszédunkban, Szlovákiában 5%-kal csökkentették rengeteg élelmiszernek az áfáját, és 5%-kal csökkent az élelmiszerek átlagos ára egy pillanat alatt Szlovákiában.”
Kontextus: A szlovák államháztartási hiány alulról súrolja a 6%-ot, ezért a kormányzat ÁFA-emelést eszközölt.
Még tavalyi évben fogadta el Fico koalíciója azt az intézkedési csomagot, amely magában foglalja az általános forgalmi adó (áfa) emelését, és célja, hogy a költségvetési hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 4,7%-ára csökkentse, az idei évre becsült 5,8%-ról. A javaslat tartalmazza az általános forgalmi adó alapkulcsának 20-ról 23 százalékra történő emelését, a nagyobb vállalatokat érintő cégadó 21-ről 24 százalékra történő emelését, a kedvezményes alapkulcs 10-ről 5 százalékra való csökkentését, valamint az új 19 százalékos áfa bevezetését egyes tételekre vonatkozóan1. Magyarországon egyébként már évek óta 5% az ÁFA több élelmiszeren, úgymint számos húson, tejen, tojáson.
1. állítás: Abban a pillanatban, amikor éjfélt ütött az óra és mi elénekeltük itt onnan a himnuszt, akkor nálunk az élelmiszerek ára, sok élelmiszer ára 30%-kal, de valamelyiknek 10%-kal emelkedett az ára.
Ezt az állítását Magyar Péter nem bizonyította, nem hozott konkrét példát. Már csak azért sem tudott ilyen példát hozni, mert január 1-én jellemzően zárva tartanak a boltok. De ha eltekintünk ettől, akkor is irreális a 30%-os és a 10%-os drágulás. Ha egyes esetekben, adott boltban, adott terméknél megfigyelhető lenne ilyen drasztikus drágulás, általánosítani, ahogy azt Magyar Péter tette, akkor sem lehetne.
Egyébként az élelmiszerek inflációja az előző év azonos időszakához képest:
2. állítás: Eközben az északi szomszédunkban, Szlovákiában 5%-at csökkentették rengeteg élelmiszernek az áfáját.
Magyar Péter itt megfeledkezik arról, hogy annak ellenére, hogy egyes alapvető élelmiszerek ÁFA-ját csökkenti a szlovák kormányzat az általános forgalmi adó mértékét 20%-ról 23%-ra növeli. Ráadásul több olyan termék ÁFA-kulcsát csökkentik Szlovákiában 5%-ra, amelyek Magyarországon eddig is 5%-on voltak. Tehát az összehasonlítás itt is félrevezető és téves.
3. állítás: (…) és 5%-kal csökkent az élelmiszerek átlagos ára egy pillanat alatt Szlovákiában.
Magyar Péter nem hozott konkrét példát, amellyel alá tudta volna támasztani az állítását. Ugyanakkor, ha tudna is ilyet mutatni, fontos megjegyezni, hogy az 5%-os adócsökkentés nem jelenti azt, hogy 5%-kal csökken a termék ára. Nem csak matematikai értelemben nem igaz az állítás, hanem közgazdaságtani szempontból sem. Egy termék piaci ára az az érték, amely esetben az adott termék keresett mennyisége és kínált mennyisége megegyezik. A termék árát tehát a kereslet és a kínálat határozza meg. Ezen görbék tulajdonságaitól (és még egyéb tényezőktől) függ, hogy egy esetleges adóváltozást egyébként a kereskedők mennyire tudnak terhelni a fogyasztókra, vagy sem.
(Hoppál Hunor írása)
Forrás:
