Ezúttal év végén nyújtotta be a kormány a költségvetést az Országgyűlésnek. A média kormánnyal nem szimpatizáló része, ezt örömmel nyugtázta, emellett azonban sok potenciális buktatót fedeztek fel benne, igaz, ezeket sokkal nagyobb igyekezettel keresve és kiemelve, mint az ellenzék által vezetett főváros költségvetése esetében. A tamáskodók legtöbben a gazdasági növekedéssel kapcsolatos prognózis megbízhatóságát vitatják, ami ingataggá tenné a költségvetés egyensúlyát. Az a vád is elhangzott, hogy a felsőoktatás az egyik nagy vesztese a büdzsének. Elemzésünkben megvizsgáljuk, milyen preferenciák szerint állította össze a kormány a költségvetést, miből áll a gazdaság élénkítésére megalkotott Demján Sándor Terv, emellett milyen eszközökkel igyekszik a költségvetés biztosítani a növekedést a depresszív világgazdasági környezetben, és mi a helyzet valójában az egyetemeknek szánt összeg mértékével.
Az Országgyűlés december 20. napján fogadta el a 2025-ös magyar költségvetésről szóló törvényt, amely már előzetesen is nagy figyelemre tett szert mind a szakmai körökben, mind társadalmi szinten. A kiszámíthatatlan világgazdasági helyzet és az infláció elleni küzdelem után most a GDP növekedés újraindítása került a büdzsé fókuszába, így az egyik legfontosabb újdonság a Demján Sándor Terv, amely a hazai kis- és középvállalatok versenyképességét hivatott növelni. A kiadások tekintetében jövőre nagy hangsúlyt kap a szociális biztonság erősítése, a vasúti infrastruktúra fejlesztése és továbbra is kiemelt helyen szerepel a felsőoktatás ügye. Ezen felül, bár az inflációs veszély elmúlt, a bérek és nyugdíjak növelése is a célok között maradt, mivel a fogyasztás fellendítése a jövő évi költségvetés egyik alapkövének számít.
A 2025-ös költségvetésben világosan kirajzolódnak a kormányzati preferenciák, amelyek a társadalmi és gazdasági szempontból kiemelt területekre összpontosítanak. A középfokú oktatásra fordított kiadások a GDP 1,3 százalékáról 1,5 százalékra emelkednek jövőre, tükrözve a kormány azon szándékát, hogy erős alapot biztosítson a fiatalok képzéséhez és készségeik fejlesztéséhez. A közoktatás mellett több forrást allokálnak egészségügyre is, hiszen a kórházakra fordított kiadások a GDP 5,9 százalékáról 6 százalékra növekednek, ami az egészségügyi infrastruktúra és a betegellátás fejlesztésének szükségességét mutatja. Szintén jelentős előrelépést jelent a szociális politikában, hogy a munkanélküli ellátásokra fordított kiadások a GDP 0,4 százalékáról 0,5 százalékra emelkednek.
Az infrastruktúra fejlesztése terén a vasúti közlekedés kiemelt szerepet kapott. Miután az ország- és vármegyebérlet konstrukciók bevezetésével Európában az egyik legolcsóbbá vált a magyarországi vasúti közlekedés, a 2025-ös költségvetés tanulsága szerint szükségessé vált annak minőségi fejlesztése is. Ennek megfelelően a 2024-es GDP-arányos 2 százalékról 2025-re 2,2 százalékra növekednek a vasúti közlekedésügyi ráfordítások, annak érdekében, hogy a következő időszak beruházásai által jelentős javulás történjen a szolgáltatás minőségében és hatékonyságában is.
Fontos megemlíteni, hogy kiemelkedően magas prioritást kapott az államadósság kezelése is, hiszen e célra a tavalyi GDP-arányos 8,7 százalékáról 9,8 százalékra növelt összeget fordítanak, amely a Covid- és az energiaválság során megemelkedett adósságráta hosszútávú hatásit hivatott kezelni. Ez a lépés a pénzügyi stabilitás megőrzését és a fiskális fenntarthatóságot szolgálja, tekintettel arra, hogy a kamatkiadások jelentős terhet rónak a költségvetésre.
Annak ellenére, hogy a felsőoktatásra fordított kiadások a GDP-arányos 2,3 százalékról 2,1 százalékra csökkennek, mégsem mondható e terület a jövő évi költségvetés vesztesének, mivel Magyarország továbbra is kiemelkedően magas összegeket szán az egyetemek támogatására. Ez különösen a visegrádi országokkal összehasonlítva mutatkozik meg, hiszen Szlovákiában a GDP 0,9 százalékát, Lengyelországban 1 százalékát, míg Csehországban mindössze 0,42 százalékát fordítják felsőoktatásra, ami azt mutatja, hogy a hazai egyetemek költségvetési szempontból jelentős előnyt élveznek.
A Demján Sándor Terv, ami meghatározó segítséget jelent a 3,4%-os növekedési célszám eléréséhez
Mivel a 2025-ös költségvetés egyik legfontosabb feltevése, hogy az elmúlt időszak stagnálása után jövőre 3,4 százalékos gazdasági növekedés várható, így kétségkívül az elsők közt szerepel a gazdaságélénkítés, amelynek központi eleme a Demján Sándor Terv. E program a magyar kormány által 2024 őszén elindított nagyszabású gazdaságélénkítő intézkedéscsomag, amelynek célja, hogy a hazai kis- és középvállalkozások számára erőteljes támogatást nyújtson, és megerősítse őket a nemzetközi versenyben. A program fő célkitűzései közé tartozik a vállalkozások termelékenységének növelése, a modern technológiákhoz való hozzáférés biztosítása, valamint a hazai gazdaság hosszú távú stabilitásának megteremtése. A terv különböző intézkedéseken keresztül nyújt támogatást a kkv-knak, amelyek közül kiemelkedik a tőkefinanszírozás, a digitalizáció ösztönzése és az exportkapacitások bővítése.
A program keretében egy 100 milliárd forintos tőkefinanszírozási alapot hoztak létre, amelynek célja, hogy a vállalkozások beruházásaihoz 100-200 millió forintos befektetéseket nyújtsanak. Ez az alap különösen azoknak a cégeknek kedvez, amelyek technológiai fejlesztéseket szeretnének végrehajtani, és hosszú távon kívánják növelni versenyképességüket. Emellett a beruházás-élénkítő támogatási program, az úgynevezett „1+1 program” keretében 50 milliárd forint áll rendelkezésre, amely vissza nem térítendő támogatásokat biztosít a vállalkozások számára, hogy modern eszközöket és technológiákat szerezzenek be.
A program része a digitalizáció előmozdítása is, többek közt a vállalkozások digitális jelenlétének erősítésével, amely különösen fontos a mai globális gazdasági környezetben. Az EXIM Magyarország által kínált exportélénkítő hitelprogram szintén jelentős eleme a tervnek, amely 350 milliárd forintos hitelkeretet biztosít a kkv-knak, hogy könnyebben léphessenek be az új piacokra és bővíthessék exporttevékenységüket. Kulcsszerepet játszik a programban továbbá az adminisztrációs terhek csökkentése is. A kormány egyszerűsíti a vállalkozások adminisztrációs folyamatait, például enyhíti a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételeit, hogy a kkv-k kevesebb időt és erőforrást fordítsanak az adminisztratív ügyekre. Ezen felül a Széchenyi Kártya Program feltételeit is kedvezőbbé tették, 2024 novemberétől a beruházási és lízinghitelek kamata 3,5%-ra csökkent, így a vállalkozások még kedvezőbb feltételekkel juthatnak finanszírozáshoz.
A Demján Sándor Terv kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra és a rezsiköltségek mérséklésére is. Így 2025 januárjától a mikrovállalkozások számára 4606 kWh/év fogyasztásig kedvezményes áramárakat biztosítanak, ezzel is hozzájárulva a működési költségek csökkentéséhez. A kormány uniós forrásokat is bevon a terv megvalósításába, összesen 650 milliárd forintos keretösszegben, amely a kkv-k fejlesztéseit és versenyképességük növelését célozza. Összességében a Demján Sándor Terv ambiciózus célokat tűzött ki a hazai kkv-k támogatására. A program várhatóan jelentős mértékben hozzájárul a magyar gazdaság 2025-re kitűzött, 3 százalékot meghaladó növekedési céljának eléréséhez, miközben erősíti a vállalkozások helyzetét a globális piacon.
Fontos megemlíteni azonban a jövő évi költségvetés kapcsán a kockázatokat is, mivel a büdzsé tarthatósága jelentős mértékben függ kalkulációk alapjául szolgáló 397,5 forintos euróárfolyam mellett a GDP-növekedéstől és a fogyasztás élénkülésétől is. A 3,4 százalékos növekedési cél rendkívül ambiciózusnak tekinthető, különösen egy olyan globális helyzetben, ahol számos ország alacsonyabb növekedési ütemmel szembesül. Magyarország esetében ez a szám a belső kereslet fellendítésére és az exportkapacitások bővítésére épül. Az olyan programok, mint a Demján Sándor Terv, közvetlenül hozzájárulhatnak ehhez, különösen a kis- és középvállalkozások támogatásán keresztül, amelyek jelentős részét képezik a gazdasági aktivitásnak.
A külső kockázatok közül az energiaárak ingadozásai, az ellátási láncok sérülései, a geopolitikai konfliktusok, valamint az EU-s forrásokkal kapcsolatos fennakadások továbbra is korlátozhatják a gazdaságpolitikai mozgásteret. A globális infláció, a nemzetközi kamatkörnyezet szigorítása, valamint a szomszédos országokat érintő gazdasági nehézségek szintén hatással lehetnek Magyarország exportjára és beruházási lehetőségeire.
