A brit közszolgálati médium bő másfél éve hozta létre dedikált fact-checking egységét, a Verify-t. Számos jel vall arra, hogy az azóta eltelt időben ez nem csökkentette, inkább szaporította a BBC hitelességi problémáit – számol be róla a Telegraph. A Verify tevékenysége kapcsán ugyanazok a baloldali-progresszív elfogultságról és narratíva-manipulációról szóló kritikák merültek fel rövidtávon, amelyektől megváltani szándékozták az anyacéget. A Verify vesszőfutása láttán újra felmerül a kérdés, hogy a médiaipar hamisításait és csúsztatásait helyretenni hivatott tényellenőri tevékenységeknek valóban az iparág keretein belül kell-e elindulnia.
A BBC 2023 márciusában alapította meg önálló tényellenőrző szervezeti egységét Verify néven. Létrehozását maga Tim Davie főigazgató is erősen kapacitálta, valószínűleg arra számított, hogy a Verify segít majd elejét venni az egyre szaporodó kritikáknak, amelyek (baloldali) részrehajlással vádolták az objektivitására oly büszke műsorszolgáltatót. Davie az induláskor mondott beszédében „kritikusnak fontosságúnak” nevezte az egységet, kijelentve, hogy az „növeli annak megértését, hogyan járunk el az igazság megtalálásában”, bármit is jelentsen ez.
Hamis információkkal és álhírekkel teli kultúránkban első ránézésre nem sok mindennel lehetne érvelni egy dedikált tényellenőrző egység létjogosultsága ellen, mostanra azonban nyilvánvalóvá vált. hogy az eltelt bő másfél évben a Verify legalább annyi bizonytalanságot okozott, mint amennyit feloldott. Többen, köztük a BBC korábbi vezető munkatársai is megkérdőjelezik a hatékonyságát, pontosságát és felhívták a figyelmet a koncepció lényegét érintő ellentmondásokra. A BBC Verify nem kevesebb, mint hatvan alkalmazottat foglalkoztat, és egyre gyakrabban merül fel kérdés, mennyire ideális allokálása ez az erőforrásoknak.
A BBC Verify azt állítja, hogy új aranysztenderdet képvisel a hírszolgáltatásban, de az a gyakoriság, amellyel korrigálnia kell a saját sztorijait, nem utal arra, hogy teljesíti ezeket a magasztos célokat
– mondja Danny Cohen, a BBC televízió korábbi igazgatója.
Sikerült kül- és belpolitikai téren egyaránt beletrafálni olyan neuralgikus pontokba, amelyek kezelése miatt korábban sok kritika érte a BBC-t. Támadások kereszttüzébe kerültek a brit belpolitikában nagy port felvert mezőgazdasági örökösödési illeték megemelése ellen tiltakozó gazdák tüntetéséről szóló beszámolók miatt. A gazdák úgy érzik, hogy a munkáspárti kormány (és általában a baloldali elit) tönkreteszi őket és a farmjaikat később esetlegesen megszerző bankok és tőkés társaságok pártjára állt. Ebbe a darázsfészekbe tenyerelt bele a Verify, amikor ellenőrzött tényként tette közzé, hogy az illeték csak a farmok nagyon kis (500 alatti) számát, azaz csak az igazi mágnásokat és földesurakat érinti. Ezt a számítást és annak módszertanát rengetegen kritizálták, ahogy azt is, hogy a gazdák érdekvédelmi szövetsége által megadott számot (több, mint 7000) érdemi vizsgálat nélkül negligálták.
Hamar megmutatkozott, miként nőnek meg a politikai tétek amikor valaki a tényellenőri szerepet vindikálja magának: Keir Starmer brit miniszterelnök a BBC Verify számát használta fel arra, hogy politikája mellett érveljen a G20 rio de janeirói csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatón. A kritikák azonban nem voltak megalapozatlanok: a Verify azóta törölte az inkriminált mondatot, anélkül, hogy jelezte volna a módosítás tényét a cikkben.
Nem boldogult jobban a Verify a BBC régi Achilles-sarka, a közel-keleti konfliktus kapcsán sem. Gyakran érte a vád, hogy tudósításaiban kritikátlanul átveszi a a palesztin fél narratíváit, egyes zsidó szervezetek egyenesen antiszemitizmussal vádolták meg őket. A Verify megjelenése sem segített lecsillapítani a kedélyeket: a gázai Al-Ahli kórházban 2023. október 17-én bekövetkezett számos emberéletet követelő bombarobbanás kiértékelése komoly teszt alá vetette a Verify-t, amit nem sikerült abszolválnia. A BBC News híradása szerint „a robbanás méretét tekintve nehéz belátni, mi más lehet ez, mint egy izraeli légicsapás vagy több légicsapás”. Írták ezt nem sokkal azelőtt, hogy a nyugati országok, köztük Nagy-Britannia kormányai arra a következtetésre jutottak, hogy a robbanás egy idő előtt felrobbant Hamasz-bomba következménye volt.
A BBC szóvivője azzal védekezett, hogy „A helyszínhez való hozzáférés vagy tárgyi bizonyítékok nélkül a legtöbb szakértő azon az állásponton van, hogy nehéz valóban végleges ítéletet hozni.” Ez valóban kihívás, de a kifejezetten erre hivatott részlegnek később sikerült a helyes következtetésre jutnia, mint számos más, önálló tényellenőrző szerv luxusára nem költő hírszolgáltatónak.
A kultúrharcos aknamezőt sem sikerült sértetlenül megúszni a Verify megjelenését követő időszakban. A BBC döntése, hogy az oxfordshire-i Jorge Martin Carreno transznemű gyilkosát nőként emlegette a perről és az ítélethirdetésről szóló tudósításokban idén februárban, hatalmas, érzelmektől fűtött vitát váltott ki. Scarlet Blake ugyanis biológiai férfi, aki nőként azonosítja magát, BBC azonban még csak azt sem említette meg az első beszámolókban, hogy Blake transznemű. A BBC-vel szembeni elfogultsággal kapcsolatos minden vád természetesen kihat a Verifyra, nekik kellett volna ezeknek a problémás helyzeteknek elejét venni. Felmerül a kérdés, hogy nem arról van csak szó, hogy hatvanan egy külön szobában csinálják azt, amit minden részlegen kellene, és ha az újságírói folyamatokban nem sikerül a tények vizsgálata és a fals narratívák kiszűrése, akkor ez nem fog menni külön entitással sem. Sokkal célszerűbb lenne a hírgyártási folyamaton belül erősíteni a tényellenőrzést.
A valódi kérdés az, hogy mit csinál a BBC Verify, amit a BBC többi újságírója nem tehetne meg?” mondja Cohen. „Tekintettel a teljesítményének eddigi minőségére, úgy tűnik, hogy a BBC Verify-ra költött adófizetői pénzeket hatékonyabban lehetne máshol elkölteni.
Úgy tűnik, nem a legszerencsésebb ha egy hírszolgáltató hoz létre tényellenőrző szolgálatot, ilyenkor mindig adja magát a kérdés, hogy az erre fordított pénzt és energiát miért nem arra használta, hogy az alaptevékenysége során közzétett hírei ellenőrzöttek legyenek. Az újságíróknál ez szakmai követelmény, amennyiben már itt sem sikerül biztosítani a tények ellenőrzését, az olyan hiányosságokat jelez, ami visszaüthet a speciális területen is, amelynek megléte sokszor csak az elvárásokat növeli, a vállalatnál végzett munka általános színvonalának megemelése nélkül.
Az álhíreket, a manipulációkat és a megtévesztő narratívákat a híripar termeli, nem látni, mi garantálná, hogy a külön szobába ültetett, tényellenőrré avanzsált kollégák meg tudják haladni azokat a meghatározottságokat, amelyeknek eleve foglya az ágazat. Az fals információ, a meghamisított tények és az elferdített narratívák elleni harcra szükség van, de életképesebb lehet ha az iparágon kívüli think tankek, civilkurázsival megáldott személyek végzik ezt el, egy lépést hátra lépve a céhes érdekhálóktól és ágazati berögződöttségektől.
