Péntek délutánra fáklyás felvonulást hirdetett a Demokratikus Koalíció “a választási csalás ellen”. Ezúttal tehát nem a Tisza Párt, hanem a korábbi legnagyobb ellenzéki párt, demonstrál látványosan a demokráciáért. “Nem adjuk Budapestet, nem engedjük, hogy a budapestiek szava kevesebbet érjen, mint az ország többi lakójáé! Találkozzunk a budapesti DK vonulásán!” – írják az esemény Facebook oldalán. Utánajártunk, hogy a drámai körítéssel is megerősített segélykiáltás mennyiben reális, valóban választási csalásnak tekinthető-e az egyéni körzetek részleges átrajzolása. Miután a választási csalás emlegetése jogilag értelmezhetetlennek, politikailag abszurdnak bizonyult, áttekintettük azt is, hogy milyen motívumai lehettek a módosításnak.
Ha már a DK “választási csalást” emleget, nézzük meg hogyan határozza meg a jog a választási csalás fogalmát. A Büntető Törvénykönyv ide vonatkozó passzusai szerint:
350. § (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során
a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,
b) népszavazás vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,
c) jogosultság nélkül szavaz,
d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik,
f) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát,
g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét,
h) a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el,
i) szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vételhez szükséges nyilatkozatában korábbi nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltségére vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz.
Még nagyobb fantáziával sem világos, hogy a jogszabályhely melyik részére vonatkozhat a DK vádja. A választási csalás jelenségének tágabb, kevésbé egzakt politikai értelmezése sem segít igazán, nézzük meg a Szabad Európa összeállításában milyen potenciális csalási veszélyekkel érdemes a foglalkozni. Ebben sem találni olyan kategóriát, ami megfeleltethető lenne a DK-t fáklyásmenetre indíttató szituációval.
A módosítást egyébként november 18-án nyújtotta be a FIDESZ az “egyes választási tárgyú törvények módosításáról” című törvényjavaslatban. A változtatásra a sajtó értesülései alapján számítani lehetett, ugyanis az országon belüli népességmozgások miatt aránytalan volt már a választási rendszer, amely szembe megy az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénnyel. Eszerint ugyanis ha a választásra jogosultak száma 20%-kal eltér arányosság tekitentetében, akkor a határokat újra kell rajzolni. Ennek szükségességét még Budapest főpolgármestere is hangsúlyozta, amelyet utána vitatott a budapesti ügyekben magát jártasabbnak érző Átlátszó.
Karácsony érvelésének bírálata nem csak azért meglepő az Átlátszó részéről, mert fővárosi ügyben kritizálja főpolgármestert. Karácsony feltehetőleg a választási rendszer bírálatához is jobban kell, hogy értsen, hiszen többek között ez volt a kutatási területe egyetemi oktatóként. Amit tartalmilag állít a portál, a fővárosban valóban tapasztalhatók azok a tendenciák, amelyről az oldal ír, de országos szinten is.
Ezért amellett, hogy a választópolgárok száma nőtt Pest Vármegyében és a fővárosban, Budapesten tendenciózusan csökkent a lakosságszám, így a korábbi 2 milliós adat 2024. január 1-én éppen hogy 1.62 millió főt jelentett. Ebből következik, hogy a választók száma is csökkent, ezért érvelt az arányossággal maga a főpolgármester is. Mindezek fényében nem teljesen világos, hogy a DK akciójának célja, a “Nem adjuk Budapestet” szlogen nem-e inkább Karácsony Gergelynek, illetve a választási csalás inkább a népességmozgásoknak szól-e.
Végül pedig felmerül a kérdés, ha a Demokratikus Koalíció egységesen elutasítja a választási törvény szükségszerű módosítását, és ezzel már a választások napja előtt illegitimnek nyilvánítja azt, vajon felveszik-e képviselőik 2026 után mandátumukat az Országgyűlésbe? Ezzel egy régi vitát oldhatnának fel, amely arról szól, miért ülnek az Országgyűlésbe, ha választási csalást emlegetve illegitimnek tartják azt.
