Az ellenzékben régóta megjelenő vélemény, hogy az Orbán-kormány szándékosan zülleszti le az oktatást, hogy ezen keresztül fenntartsa hatalmát. Az álláspont azt sugallja, hogy rájuk csak tanulatlan emberek szavaznak. Ennek egyik ékes példája, a Demokratikus Koalíció szerint a jelenlegi rendszerben inasokat képeznek. Elemzésünkben megvizsgáljuk ezeknek az állításoknak a hátterét!
A szakképzés jelentősége az elmúlt években egyre inkább előtérbe került, nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi diskurzusokban is. A globalizáció, a technológiai újítások és a munkaerőpiaci elvárások gyors változásai komoly kihívások elé állítják a szakképzés rendszerét, beleértve Magyarországot is. Ahhoz, hogy a modern gazdaság működni tudjon, elengedhetetlen, hogy az oktatási rendszer képes legyen alkalmazkodni a munkaerőpiac folyamatosan alakuló igényeihez. A napiszintű közéleti viták kapcsán ritkaság számba mennek a szakképzésről ténylegesen szakmai alapon folyó viták. Gyakorta egybe sűrítik a szakképzést a köznevelésről és a felsőoktatásról szóló diszkurzusokkal. Természetesen van átmenet, de a szakképzés önálló alrendszerként is értelmezhető. Amikor a szakképzésről, mégiscsak önálló politikusi nyilatkozatokat találunk, akkor gyakorta leegyszerűsítő, a szakképzésben végzettséget szerzőket leértékelő megnyilatkozásokat láthatunk.
Az ellenzéki kritikák konkretizáltságának a hiányát, jól mutatja Márki-Zay Péter azon nyilatkozata miszerint „mindaz, amit 2010 után az Orbán-kormány az oktatás területén elkövetett, felemészti a jövőnket.”[1] A HVG egy cikket is írt[2] „Orbánékat azért nem érdekli az oktatás, mert a tudás a hatalmukat veszélyezteti” címen, amely némiképp összecseng Márki- Zay Péter azon kijelentésével,[3] amiben gombákhoz hasonlította a jobboldali szavazókat, mint mondta: “meg lehet nyerni egy választást mindaddig, amíg az embereket sötétben tartjuk és trágyával etetjük.” Továbbá a Klubrádió is közzétett egy beszélgetést[4] „Orbánék szándékosan züllesztik le az oktatást” címen. De Donáth Anna is meglehetősen legegyszerűsítő módon fogalmazott, a Momentum weboldalának az oktatással foglalkozó „A Fidesz 10 csapása az oktatási rendszer ellen” című aloldalán: „Újra kell gondolnunk a teljes magyar oktatási rendszert.” [5]
Ezen kijelentések alapján joggal feltételezhetjük, hogy egyes baloldali politikai aktorok alapvetően identitásképző elemként és politikai törésvonal teremtésre használják az oktatás témáját és az ellenfél szavazó bázisának intellektuális degradálását.
Pedig az európai gazdaság és a magyar gazdaság szempontjából is egy kulcsterületről beszélünk. Az Európai Bizottság például arról számolt be[6], hogy a munkaerő- és szakemberhiány mindegyik uniós tagállamban növekszik. Az európai kis- és középvállalkozások közel kétharmada (63%) számolt be arról, hogy nem talál elegendő, megfelelő készségekkel, illetve képesítéssel rendelkező munkavállalót. Emellett a Bizottság 42 olyan foglalkozást azonosított, amelyek terén szakemberhiány áll fenn.
A sorból valamelyest kilóg a Demokratikus Koalíció, akik foglalkoztak a kérdéssel és „Inasok helyett sokoldalúan képzett szakembereket!” címen hirdették meg „árnyék szakképzési programjukat”.[7] Mint írták: “a szakképzés népszerűségét a tények helyett csupán a politikai vágyak támasztják alá.” Aminek ellentmond az a tény, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pályaorientációs felmérése[8] alapján egyre több nyolcadik osztályos iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni. Ezzel összefüggésben sajtónyilatkozatot is közzétettek, ahol elmondták, hogy az iskolaválasztási adatok alapján 100 diákból 31 szakképző iskolában, 24 technikumban vagy szakgimnáziumban tanulna tovább. Csak idén több mint 300 ezer diák kezdte meg a tanévet technikumban vagy szakképző iskolában. Arányait tekintve nyolcadik után tíz továbbtanuló diákból hat választja a szakképzést. Ez nem véletlen, ugyanis a kormány eddigi döntéseinek köszönhetően 2010 óta harmadára csökkent a munkanélküliség, és 800 ezerrel többen dolgoznak. A foglalkoztattak száma eléri a 4,5 millió főt. Tekintve, hogy több százezer családban váltotta fel a segélyt a munka, és kialakult a munkaalapú társadalom, így a szakma tanulás iránti vágya is növekedett a gyermekeknek a jó példáknak köszönhetően.[9]
Továbbá úgy gondolják a Demokratikus Koalíciónál, hogy a Fidesz kormány mindegyik szakképzési koncepciója kizárólag gazdasági és nem oktatási és társadalmi szempontok alapján íródott. [10]
Ennek ellentmond, hogy a kormány szakképzési stratégiája külön alfejezetben foglalkozik a társadalmi, gazdasági helyzet által determinált iskolai teljesítménnyel, továbbá szintén külön fejezetben foglalkozik a kormány által elfogadott stratégia a lemorzsolódás csökkentésével. Ezenkívül a nem állami fenntartású intézményekben különösen nagy szerepe lehet a szociális gondolatnak. A szakképzési stratégia is felhívta rá a figyelmet, hogy „az egyházi intézmények fokozottan affinisek és eredményesek a hátrányos helyzetű fiatalok – közöttük romák – szakmai képzésében. Az elmúlt években számos ilyen jó példa is látható, többek között a Szalézi rend által indított „Tedd képessé” projekt, vagy a Piarista rend orientációs éve.”
Hogyha megnézzük a nemzetközi jelentéseket, akkor azt látjuk, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2024-es jelentése Magyarország gazdaságáról[11], elismeri, hogy a korábbi, szakképzésre vonatkozó ajánlássokkal kapcsolatban szignifikáns előrelépés történt. Az OECD 2024 márciusában közzétett jelentése kiemelte, hogy a magyar szakképzés versenyképes, különösen a duális képzés terén, ahol a tanulók magas arányban vesznek részt munkaalapú tanulásban. A jelentés szerint a felső középfokú szakképzésben végzettek foglalkoztatási rátája 84%, ami 8 százalékponttal magasabb, mint az általános középfokú végzettséggel rendelkezők esetében.
Mindezt összefoglalva a szakképzés sikeressége az utóbbi években folyamatosan nőtt Magyarországon. A kormány szakképzésre vonatkozó stratégiája jó irányba halad. Az OECD nemrégiben kiadott jelentése, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint is egyre több fiatal dönt úgy, hogy ezt a tanulmányi formát választja. Ez nemcsak az ország gazdasági versenyképességéhez járul hozzá, hanem erősíti a munkaalapú társadalmat is. A kormány szakképzési politikája tehát nem kizárólag gazdasági megfontolásokra épül, hanem figyelembe veszi a társadalom igényeit is. A lemorzsolódás csökkentésére és a munkaerőpiaci elhelyezkedésre irányuló programok is ezt mutatják. Az eddigi eredmények alapján látható, hogy a szakképzési rendszer átalakítása komoly szerepet játszik egy egészséges gazdaság kiépítésében és segít a társadalompolitikai kihívások kezelésében is.
Forrás:
1] Marki-Zay Péter. (2024). Soha többé nem fordulhat elő az a szégyen, hogy egy pedagógusnak a kilátástalanság [Facebook poszt]. Elérhető: https://www.facebook.com/markizaypeter/photos/474865343999943/
[2] HVG. (2022). Választói rétegződés: önbecsapó szegénység, beletörődés – Több szám, többet lát. HVG360. Elérhető: https://hvg.hu/360/202220__valasztoi_retegzodes__onbecsapo_szegenyseg__beletorodes__tobb_szam_tobbetlat
[3] Dömötör Csaba. (2021. november 26.). Ezt gondolja a baloldal miniszterelnök-jelöltje azokról, akik alacsonyan tartanák az energiaárakat [Videó]. Facebook. Elérhető: https://www.facebook.com/domotor.csaba.gov/videos/600587784492353/
[4] Klubrádió. (2022. május 24.). Bojár Gábor: Orbánék szándékosan züllesztik le az oktatást. Elérhető: https://www.klubradio.hu/hirek/bojar-gabor-orbanek-szandekosan-zullesztik-le-az-oktatast-126533
[5] Momentum Mozgalom. A Fidesz 10 csapása az oktatási rendszer ellen. Elérhető: https://momentum.hu/oktatas/
[6] Európai Bizottság. (2024. március 20). Az uniós munkaerő- és szakemberhiány kezelése. Letöltve: https://commission.europa.eu/news/tackling-labour-and-skills-shortages-eu-2024-03-20_hu.
[7] A Szociáldemokrata Árnyékkormány Oktatási Programja. Dobrev Árnyékkormány. Elérhető: https://dobrevarnyekkormany.hu/program/a-szocialdemokrata-arnyekkormany-oktatasi-programja.
[8] Magyar Éva, Széll Krisztián, Tóth Katalin (2021). Általános iskolások pályaválasztása 2021. Budapest: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet. Elérhető: http://www.gvi.hu
[9] Szakképzés 4.0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira. (2019, 2023-ban aktualizált változat). Magyarország Kormánya. Elérhető: https://cdn.kormany.hu/uploads/document/9/90/909/90936f8e322b54749bf4c1341e86c070424dd76b.pdf.
[10] A Szociáldemokrata Árnyékkormány Oktatási Programja. Dobrev Árnyékkormány. Elérhető: https://dobrevarnyekkormany.hu/program/a-szocialdemokrata-arnyekkormany-oktatasi-programja.
[11] OECD. Hungary: Economic Snapshot. OECD Economic Surveys. Elérhető: https://www.oecd.org/en/topics/sub-issues/economic-surveys/hungary-economic-snapshot.html.
