Az Európai Parlamentben – többek között – túlzott oroszbarátsággal megvádolt magyar miniszterelnök válaszában kifejtette, mennyire nincs e téren szégyenkeznivalója Magyarországnak összehasonlítva más európai országokkal. Írásunkban utánajártunk, vajon stimmelnek-e az Orbán Viktor által a Magyarországon dolgozó oroszokkal, az exporttal és az olajvásárlással kapcsolatban mondottak.
Az orosz munkaerő aránya az EU egyes országaiban
Németországban dolgozó orosz munkavállalók száma: A Statista adatai alapján 2023-ban Németországban valóban több mint 250 ezer orosz állampolgársággal rendelkező személy élt. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy nagyjából 3,5 millió orosz etnikai háttérrel élő személy van jelenleg Németországban, amivel az oroszok az egyik legjelentősebb közösség a szövetségi államban.
Spanyolország a másik kedvelt lakóhelye az oroszoknak, ahol közel 100 ezer orosz állampolgársággal rendelkező személy tartózkodik legálisan. Spanyolország különösen kedvező a kelet-európai munkavállalók számára, mivel enyhébb bevándorlási szabályokat alkalmaz, különösen szakképzetlen vagy szezonális munkások esetében, és jelentős a munkaerő-kereslet az építőiparban, vendéglátásban és mezőgazdaságban.
Érdemes még megnézni a schengeni vízumok kiállításának statisztikáit is, hiszen ez is egy jó indikátora lehet annak, hogy valójában melyik országok segítik előszeretettel az oroszokot.
Magyarországot (kb. 18 000) tehát nagy mértékben előzi Olaszország (kb. 142 000), Spanyolország (kb. 118 000), Franciaország (kb. 110 000), Görögország (kb. 63 000) és Németország (kb. 19 000) is. Ezekből az adatokból jól látszik, hogy az erős turizmus ágazattal rendelkező országok még a mai napig „tárt karokkal” várják az orosz turistákat. A Magyarországon kiállított vízumok száma pedig egyáltalán nem kiugró az ország méretéhez és turisztikai képességeihez képest, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy Budapest milyen népszerű célpont Európában.
Áttekintve a pandémia előtti időszakot (3. ábra), az látható, hogy Magyarország még a top 10-es listára sem fért fel, tehát itt sem észlelhető a kiemelkedő „oroszpártiság”. Nem beszélve arról, hogy Magyarországnál kisebb vagy hasonló lakosságszámú országok (Finnország, Görögország, Csehország, Észtország, Litvánia) szerepelnek a toplistán.
Megvizsgálva a Magyarországon kiállított vízumok számát (4. ábra), az látható, hogy a kínaiak (kb. 42 000), törökök (kb. 33 000) és az indiaiak (kb. 18 000) is több schengeni vízumot állítottak ki a magyar hatóságok, mint az oroszoknak.
A törökök esetében pedig még egy relatíve kisebb lakosságszámú országról beszélhetünk, így egyértelmű, hogy az oroszok arányaiban nem kapnak aránytalanul sok beutazási engedélyt Magyarországra, akár a hazai, akár az európai statisztikákat vizsgáljuk.
Gazdasági kapcsolatok és kereskedelem Oroszországgal
Az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt években jelentős változásokon mentek keresztül, különösen az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése óta. A Közép-Ázsiába irányuló uniós export növekedése és a reexportjelensége fontos szerepet játszik ebben a dinamikában.
Az EU exportjának növekedése Közép-Ázsiában:
Az Európai Unió exportja Közép-Ázsia országaiba, mint például Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán, jelentős növekedést mutatott az elmúlt években. Ez a tendencia különösen az Oroszország elleni szankciók bevezetése után vált szembetűnővé. Például Kazahsztánba irányuló uniós export 2023-ban 50%-kal, 46 milliárd euróra nőtt a 2021-es szinthez képest (Makronóm). Ezek a számok pedig jól mutatják, hogy sok az EU-ból exportált termék végsősoron Oroszországban köt ki “végfelhasználásra”. Jó példa erre a modern mosógépek esete, amiknek az exportja hihetetlenül megugrott Közép-Ázsia irányába és ezek az országok jellemzően tovább exportáljak a gépeket Oroszországba, hogy ott adott esetben szétszerelve a chipjeik akár rakétákba kerülve az orosz háborús erőfeszítéseket segítsék.
A Közép-Ázsiába irányuló export növekedése mögött gyakran a reexport jelensége áll, amely során az áruk ezen országokon keresztül jutnak el Oroszországba, megkerülve a szankciókat.
Energiaimport Oroszországból Törökországon és Indián keresztül:
Az energiaimport kérdése Oroszországból Törökországon és Indián keresztül egyre élesebb problémává vált az utóbbi években, mivel ezek az országok gyakorlatilag „közvetítőként” működnek az orosz energiahordozók európai piacra történő eljuttatásában, ami megkerüli a szankciók hatását.
Fedett energiaimport állatorvosi lovai: három török finomító.
Törökország és India az elmúlt években jelentősen növelte kőolaj-finomító kapacitását, különösen az orosz olaj feldolgozása esetében, melyet ezt követően „nem orosz” eredetűként exportálnak a nemzetközi piacokra, beleértve Európát is. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2023-as jelentése szerint ezek az országok lettek az orosz nyersanyagok fő újrafeldolgozói, amelyek jelentős mennyiségű orosz olajat finomított formában továbbítanak az EU és az USA felé.
Az Európába irányuló importadatok és az orosz exportstatisztikák közötti eltérések arra utalnak, hogy Törökország és India közvetett csatornaként működik. Az EU energiaszükségletének növekvő kereslete, különösen a háborúval járó szankciók ellenére, fenntartja ezt a „fedett” importot. Ez az energiaimport egyértelműen megkérdőjelezi a szankciók hatékonyságát, hiszen Európa továbbra is orosz forrású energiát használ.
Jó példa erre három török olajfinomítónak a statisztikája, amiből jól kivehető a fedett kőolaj import intézménye. 2024 első felében a G7+ országok 1,8 milliárd euró értékben importáltak olajtermékeket, amelyeket három törökországi finomítóban, orosz nyersolajból állítottak elő. A G7+ országok ezen finomítókból származó olajtermék-vásárlásai éves szinten 62%-kal nőttek. Törökország a nyersolaj-importjának 70%-át orosz forrásokból fedezte 2024 első felében, kihasználva az orosz Urals keverék hordónkénti 5-20 USD közötti kedvezményét. Az Azeri tulajdonú STAR finomító 98%-ban orosz nyersolajtól függ, amelynek 73%-át a szankciók alatt álló Lukoil szállítja, és exportjának 87%-a G7+ országokba irányul.
Az Egyesült Államok török finomítóktól származó olajtermék-importja több mint háromszorosára nőtt, 125 millió eurónyi adóbevételt biztosítva Oroszországnak.
A STAR finomítóból származó amerikai importok pedig 38,3 millió euró bevételt jelentettek a Lukoilnak. Az amerikai járművek havi szinten mintegy 338,782 jármű üzemanyag-szükségletét fedezhették a törökországi finomítókból származó, orosz nyersolajból előállított benzinnel. A török finomítók által feldolgozott olajtermékek exportja az EU és G7 országokba 2024 első felében összesen 750 millió euró adóbevételt generált Oroszország számára.
Fontos megállapítani, hogy Magyarország ugyan használ orosz Ural típusú olajat a százhalombattai finomítóban, de ezt nem burkoltan teszi, mint sok nyugati ország.
A háború közvetlen finanszírozása nyugati cégeken keresztül
A háború kezdete óta az 1,387 oroszországi leányvállalattal rendelkező nyugati vállalat közül mindössze 241, vagyis körülbelül 17% hagyta el teljesen az orosz piacot, míg 56% továbbra is aktívan működik ott. Ezek a cégek 2022-ben összesen több mint 213,9 milliárd dollár bevételt termeltek, és hozzávetőlegesen 3,5 milliárd dollár nyereségadót fizettek az orosz államnak, bár ez az összeg vélhetően alulbecsült, mivel nem tartalmazza a fizetések utáni jövedelemadót és az áfát sem.
Az orosz kormány számára ezek a külföldi vállalatok által fizetett adók különösen fontosak, mivel a katonai kiadások fenntartása napi szinten akár 1 milliárd dollárba is kerülhet, és a szankciók miatt Oroszország hagyományos bevételi forrásai, mint az energiahordozók exportja, jelentős csökkenést mutatnak. Az amerikai cégek 2022-ben hozzávetőleg 712 millió dollár nyereségadót fizettek, ezzel a legnagyobb hozzájárulók voltak, míg a német vállalatok körülbelül 402 millió dollárt, az EU-s cégek pedig összesen mintegy 594 millió dollárt fizettek. A 2022-2023-as időszakban az összes külföldi vállalat teljes adóbefizetése Oroszországban megközelítőleg 40 milliárd dollár volt, amely jelentős pénzügyi forrást biztosított az orosz államnak a háborús kiadások fedezésére.
Ezekből az adatokból megállapítható, hogy Magyarország a nyugati hatalmakhoz képest partikuláris szerepet játszik az orosz államháztartás bevételeiben, ebből következőleg pedig a háború közvetett finanszírozásában.
Források:
B4Ukraine. „Majority of Western Firms with Local Units Continue Operating, Paying Billions in Taxes, Indirectly Funding War in Ukraine – New Research Shows.” Business & Human Rights Resource Centre, https://www.business-humanrights.org/en/latest-news/russia-majority-of-western-firms-with-local-units-continue-operating-paying-billions-in-taxes-indirectly-funding-war-in-ukraine-new-research-shows/.
B4Ukraine. „Businesses Paid $40 Billion in Taxes to the Kremlin.” https://b4ukraine.org/whats-new/businesses-paid-40-billion-in-taxes-to-the-kremlin.
European Commission. „EU Trade Relationships: Kazakhstan.” https://policy.trade.ec.europa.eu/eu-trade-relationships-country-and-region/countries-and-regions/kazakhstan_en.
G7.hu. „Arra Gyanakszik az EU, hogy Közép-Ázsiai Reexporttal Játsszák Ki az Oroszországgal Szembeni Szankciókat.” G7, 2023. https://g7.hu/vallalat/20230224/arra-gyanakszik-az-eu-hogy-kozep-azsiai-reexporttal-jatsszak-ki-az-oroszorszaggal-szembeni-szankciokat/.
International Energy Agency (IEA). World Energy Outlook 2023, IEA, Paris, 2023. https://www.iea.org/reports/world-energy-outlook-2023. Licence: CC BY 4.0 (report); CC BY NC SA 4.0 (Annex A).
Makronóm. „Kazahsztán és Németország: Stratégiai Partnerség a Közép-Ázsiai Fejlődés Élén.” Makronóm, 2024. https://makronom.eu/2024/09/17/kazahsztan-es-nemetorszag-strategiai-partnerseg-a-kozep-azsiai-felemelkedes-elen/.
SchengenVisaInfo.com. „Statistics on Russia.” https://www.schengenvisainfo.com/statistics/russia/.
Statista. „Russian Citizens Living in Europe in 2021, by Country.” https://www.statista.com/statistics/1294283/russian-citizens-living-in-europe-2021-by-country/.
Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA). „Sanctions Hypocrisy: G7 Imports EUR 1.8 Bn of Turkish Oil Products Made from Russian Crude.” Centre for Research on Energy and Clean Air, https://energyandcleanair.org/publication/sanctions-hypocrisy-g7-imports-eur-1-8-bn-of-turkish-oil-products-made-from-russian-crude/.
