A magyar ellenzék egy pártoktól független visszatérő mantrája, hogy a magyar kormány összeszerelőüzemmé alakítja át a magyar gazdaságot. A gazdaság szerkezetét vizsgálat alá vetjük, hogy a tények ismeretében pontot tegyünk a politikai kommunikációs adok-kapok végére.
Gyakorta visszatérő toposz a kormány gazdaságpolitikájának kritikusai körében, hogy az Orbán kormány gazdaságpolitikája összeszerelő üzemmé alakítja Magyarországot. Ellenzéki politikusokat és a kormányzattal szemben kritikus sajtóorgánumokat egyaránt lehetett látni a témában megszólalni. Abban az esetben, hogyha a kommunikációs eszközök mögé nézünk akkor azon érvek, amelyek szerint hazánk összeszerelő üzemmé változott alapvetően három állításon nyugsznak:
1. A technológiai semlegesség nem működőképes, ugyanis a keleti beruházások esetében hazánk nem tud a magas hozzáadott értéket termelő értékláncokhoz csatlakozni.
2. A magyar gazdasági szerkezetben a feldolgozóipar akkora súllyal van jelen, hogy az blokkolja a növekedést.
3. Az oktatással összefüggő kormányzati alrendszer és a K+F mértéke interdependenciákat mutat és mivel a kritikusok szerint az előbbi rosszul működik, így nincs esélyünk tudásalapú gazdaságra.
MSZP-től a Tiszáig: összeszerelőüzemmel való riogatás egyszólamban
A Mathias Corvinus Collegium ennek okán, még vitát is szervezett a kérdésről. A vita Komjáthi Imrének, az MSZP társelnökének és Joó Istvánnak a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatójának a részvételével zajlott. Itt a beszélgetés fókusza főként a beruházásokkal összefüggő kritikákra koncentrálódott. Azonban ez nem egy újkeletű politikai vita, 2019-ben például a DK-s Varju László a Gyurcsány-kormány korábbi államtitkára nyújtott be írásbeli kérdést „Összeszerelő üzem után hulladéklerakó?” címen az agrárminiszter részére.
Az országgyűlés idei első őszi ülésnapján Komjáthi Imre MSZP társelnöke, már úgy fogalmazott, hogy „ha nem akarunk összeszerelő üzemek országa lenni, akkor ez alapvető lenne, hogy ne soron dolgozókat termeljen ki az oktatás, hanem a jövő mérnökeit.” De több alkalommal szembeállították a baloldali politikusok a tudásalapú gazdaságot a feldolgozóiparral, amely a KSH 2023-as adatai szerint 971.600 embernek biztosítja a megélhetését. Keresztes László Loránt az LMP korábbi országgyűlési képviselője, úgy fogalmazott, hogy „Ez a kormány gyakorlatilag egy ilyen összeszerelőüzemmé degratálta le az országot.”
A Momentum politikusai több alkalommal is foglalkoztak a kérdéssel. A Momentum egy 2018-as blogposztjában azt írta, hogy „Orbán Viktor azt akarja, hogy javarészt összeszerelő munkások legyünk. A Momentum viszont azt szeretné, hogy először mi legyünk a szoftverfejlesztő, aztán meg mi találjuk ki a terméket.” A Momentumnak az akkumlátorgyárakkal összefüggő szakpolitikai véleményét is meghatározta az a vélekedése, miszerint, biztosan nem fog magas hozzáadott értéket jelenteni egy külföldi tőke beruházás Magyarországon. Ahogy Donáth Anna fogalmazott: „Az oktatást olyan szinten leépítették, hogy ide maximum összeszerelő üzemet érdemes hozni az olcsó munkaerő miatt.”
A sajtóban is több alkalommal keretezték a „gazdasági semlegesség” kormányzati koncepciójának ellentmondó módon, elsődlegesen a keletről érkező beruházásokat az „Összeszerelőüzem építés” gazdasági koncepciójaként. Erre példaként említhetőek a BYD autógyártással összefüggő beruházásairól és Contemporary Amperex Technology Co. akkumlátorgyártással összefüggő beruházásairól szóló cikkek is. Míg előbbi esetében az „Alig lesz hozzáadott érték a BYD magyar gyárában, ha a kínai kormányon múlik” addig utóbbinál az „Akkugyártó nagyhatalom lesz Magyarország, de nagy árat fizetünk érte” címen keretezték a sajtóorgánumok a történéseket. Utóbbinál azt is hozzátették, hogy „Szó sincs technológiai transzferről: az összeszerelő ország marad Magyarország.”
A Magyar Péter féle Tisza párt esetében, bár egy fiatal politikai formációról beszélünk, azonban találhatunk a gazdasági semlegességet tagadó, xenofób hangvételű kijelentéseket, ők úgy fogalmaztak, hogy „nem szabad engedni, hogy Magyarország környezetszennyező kínai cégek olcsó összeszerelő terepévé váljon” Lakos Eszter, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője az Európai Parlament plenáris ülésén arról beszélt, hogy „a hazárdjátékot űző magyar kormány európai vállalatok helyett kínai cégeket támogat, ezzel növelve az ország gazdasági kiszolgáltatottságát”.
A tények nem igazolják az ellenzéki kritikákat
Annak a kérdésnek az eldöntésére, hogy hazánk valóban összeszerelő üzem-e fontos megvizsgálnunk a gazdaság szerkezetét. Az ehhez szükséges eszközt a Harvard egyetem által kifejlesztett gazdasági összetettségi mutató adja, ez a mutató hazánk esetében különösen pontos képet ad, tekintve, hogy egy exportorientált ország vagyunk. Ennek nyomán hazánk nem a legelmaradottabb országok közé tartozik, hanem éppen ellenkezőleg egy kifejezetten egészséges és összetett gazdaság szerkezettel rendelkezik Magyarország. Ennek alapján a 133 vizsgált országból, a 11. legkomplexebb gazdasággal rendelkezünk.
György László kormánybiztos februárban a K+F tevékenységre koncentrálva már cáfolta az összeszerelő üzem mítoszát, mint az Eurostat adatai alapján írta: „Magyarországon a K+F-területen dolgozók aránya 2010 és 2020 között 31 ezerről 61 ezer főre nőtt, ráadásul az EU-ban nálunk növekedett a leggyorsabb ütemben.” Ehhez kapcsolódóan a kormánybiztos hozzátette, hogy „az egyetemekre költött állami források 2022-ben meghaladták az 1000 milliárd forintot, megközelítve a GDP 2 százalékát és magyar egyetemi hallgatók háromnegyede olyan felsőoktatási intézményben tanul idehaza, amely a top 5 százalékba tartozik a világon az egyetemi rangsorok alapján.” Továbbá arra is rámutatott, hogy az ipari környezet szintén elengedhetetlen a kutatás és fejlesztéshez.
Ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy a McKinsey & Company szerint már 2018-ban az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szakosított szervezete, a World Intellectual Property Organization (Szellemi Tulajdon Világszervezete) által összeállított Globális Innovációs Index alapján Magyarország a V4-es országokhoz és Ausztriához képest is az összesített rangsor közepén helyezkedettet el, a K+F szektor robbanásszerű növekedés mögött tehát, nem az alacsony bázisérték áll.
1.ÁBRA: 10 év alatt a kutatói és fejlesztői munkahelyek száma megduplázódott Magyarországon, és ezzel a legnagyobb arányban nőtt az EU-ban.
Forrás: György László az Eurostat adatai alapján
György László továbbá azt is kiemelte, hogy „míg hazánkban a teljes K+F-ráfordítás 2010-ben 310 milliárd forint volt, ez az összeg 2022-re elérte a 920 milliárdot is, amelynek mintegy kétharmada vállalati ráfordítás volt.” Ennek oka az volt, hogy a külföldi beruházók vállalták a helyi egyetemekkel való kapcsolatot és közös kutatás-fejlesztési projektek indítását. Így tehát nem igaz, hogy csak az ipari kapacitást hoznák ide az FDI beruházások.
2.ÁBRA: 2010-re megtriplázódott a K+F-re és az innovációra szánt forrás.
Forrás: György László a KSH adatai alapján.
A feldolgozóipar kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az Ipar 4.0 és az automatizáció korában, az ipari tevékenységek magas hozzáadott értékű munkát követelnek meg, hazánk pedig még a 21. század legfontosabb technológiáinak implementációja körében is lekörözi az EU-s átlagot. Az Európai Bizottság által évente összeállított Digitális Évtized jelentés (korábban DESI) alapján, ugyanis 65.6%-os volt a Mesterséges Intelligencia, a felhő technológiák és az adatelemzés használatának a köre, szemben az EU-s 54,6%-os aránnyal. Magyarország tehát már most az IKT alapú, tudás alapú gazdaságok körében mozog.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy az eddigi beruházások eredményeképpen is már csatlakozni tudtunk a magas hozzáadott értéket képviselő gazdaságokhoz, a magyar gazdaság szerkezete kifejezetten jó állapotban van és a K+F tevékenység mértéke is konstansan növekszik, mindemellett hazai gazdaság a modern technológiát kifejezetten magas mértékben kihasználja.
Forrás:
Balázs Rádi. „Döbbenet: Ennyivel keresnek többet az akkumulátorgyárakban dolgozók”, Index.hu, 2024. augusztus 2. https://index.hu/gazdasag/2024/08/02/komjathi-imre-joo-istvan-vita-osszeszerelo-uzem-beruhazas-hipa/. (Letöltve: 2024.10.27)
Parlament.hu: https://www.parlament.hu/irom41/07017/07017.pdf
Országgyűlési Napló 2022-2026. országgyűlési ciklus Budapest, 2024. szeptember 30. hétfő 119. szám 16617-16620 hasáb https://www.parlament.hu/documents/d/guest/ny240930
KSH: 20.1.1.8. A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint, nemenként – TEÁOR’08 [ezer fő]* https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0009.html
„- YouTube”. https://www.youtube.com/watch?v=RtovhYBKle8. (Letöltve: 2024. október 27)
Momentum: Orbán Viktor nem hisz Magyarországban. Mi hiszünk https://momentum.hu/orban-viktor-nem-hisz-magyarorszagban-mi-hiszunk/
Márton Bede. „Donáth Anna: Nem lehet tudni, melyik pillanat és melyik európai eszköz gyújtja be a gépezetet”. 444, 2023. június 27. https://444.hu/tldr/2023/06/27/donath-anna-nem-lehet-tudni-melyik-pillanat-es-melyik-europai-eszkoz-gyujtja-be-a-gepezetet.
Economx.hu. „Akkugyártó nagyhatalom lesz Magyarország, de nagy árat fizetünk érte”. Elérés 2024. október 27. https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/akkumulator-gyartas-kina-energia-kiszolgaltatottsag.758128.html.
„Alig lesz hozzáadott érték a BYD magyar gyárában, ha a kínai kormányon múlik | G7 – Gazdasági sztorik érthetően”, 2024. szeptember 12. https://g7.hu/vallalat/20240912/alig-lesz-hozzaadott-ertek-a-byd-magyar-gyaraban-ha-a-kinai-kormanyon-mulik/.
„Tisza Párt: Akkumulátorgyári rabszolgamunka helyett jól fizető állásokat európai autógyárakban | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál”, 2024. október 9. https://ujszo.com/kulfold/tisza-part-akkumulatorgyari-rabszolgamunka-helyett-jol-fizeto-allasokat-europai.
„The Atlas of Economic Complexity by @HarvardGrwthLab”. Elérés 2024. október 27. https://atlas.cid.harvard.edu/rankings.
Facebook.com: György László oldala. https://www.facebook.com/drgylaszlo/posts/pfbid0hXDSaxXnX4phCdMzhp6yBp5tXhmmdDNa77YNEd2ZRYjRm8Xbw6wxw7pnBdobmHzgl Elérés 2024. október 27.
McKinsey & Company: Repülőrajt https://www.mckinsey.com/~/media/mckinsey/locations/europe%20and%20middle%20east/hungary/our%20insights/flying%20start%20powering%20up%20hungary%20for%20a%20decade%20of%20growth/mckinsey-hungary-2030-report-december-hu.pdf
„Digital Decade 2024: Country Reports | Shaping Europe’s Digital Future”, 2024. július 2. https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/digital-decade-2024-country-reports.
